Régen és most

Három idős ember az öregedés nyavalyáiról beszélget: - Gyakran előfordul velem, hogy állok például a hűtőszekrény előtt, egy adag majonézzel a kezemben, és egyszerűen nem emlékszem, vajon most vettem-e ki onnan, vagy most akarom visszatenni - így az első. A másik idős ember erre ezt mondja: - Igen, velem is előfordult már, hogy álltam a lépcső közepén, és képtelen voltam rájönni, vajon felfelé, vagy lefelé indultam el. A harmadik gyorsan mondja: - Szerencsére nekem nincsenek ilyen problémáim. Ezt le is kopogom... Nahát! Ti is hallottátok? Biztos a postás az, megyek és megnézem mit akar.

Egy taknyos, kis köcsög 🙂

Ne sajnáld - egy zsebtolvaj volt a srác . . .

Hiába, álcsúcsra nem lehet edzeni :P