Lássuk mit mond az AI : A kép valós, nem digitálisan szerkesztett vagy mesterséges intelligencia által generált. A képen egy valóságban is elkészített, egyedi otthoni dekoráció vagy poén látható, amelyet fegyverkedvelő készített magának. A tartályokba valóban igazi éles lőszereket töltöttek (a bal oldaliban puskához, a jobb oldaliban peremgyújtású kislőszerek, például .22 LR láthatóak). Bár a gép maga egy teljesen hétköznapi, működőképes rágógumi-automata, a belső adagoló mechanizmusa miatt a valóságban nem alkalmas a lőszerek megfelelő kiadására. A töltények elakadnának, vagy megsérülnének –, így a berendezés kizárólag látványosságként, egyfajta humoros tárolóként funkcionál.

Vannak ilyen típusú nők?

Példátlan kibertámadást hajtottak végre több nagy francia szupermarketlánc üzletei ellen – jelentette a francia sajtó. A hekkerek a dán Danfoss nevű szoftvercéget támadták, ennek az alkalmazását használják a francia üzletek hűtőinek működtetéséhez. A támadók vasárnapról hétfőre virradó éjszaka úgy állították át a rendszert, hogy az folyamatos jégtelenítésre álljon át, és ötven fokos levegőt kezdtek el befújatni a hűtőkbe. Telex.hu

Az Angine de Poitrine (franciául „szívkoszorúér-görcs” vagy „mellkasi szorítás”) egy kanadai kísérleti és math rock duó, amely a québeci Saguenay-ből származik. Az utóbbi időben hatalmas virális népszerűségre tettek szert az interneten. Névtelen tagok: A duó tagjai teljesen anonimak, és a Khn de Poitrine (gitár, basszusgitár, loop pedálok) és Klek de Poitrine (dobok) álneveket használják. Bár a koncepció szerint testvérek, a valóságban gyerekkori barátok, akik 13 éves koruk óta zenélnek együtt. Saját mitológia: Saját magukat az űrben és időben utazó felfedezőknek írják le, akik a Föld rocksztárjait utánozzák. Az abszurd, dadaista humor és a kitalált földönkívüli halandzsa nyelv szerves része az imázsuknak. Zenei stílus: A „Dada-püthagoreus-kubista mantra-rock”

AI áttekintés : Helyszín : Sidi Bishr negyed, Egyiptom Az épület neve: Gyakran csak „LCD-épületként” (LCD Building) emlegetik. Kialakítása: Egy 17 emeletes lakóépület, amelynek a szélessége a legvékonyabb pontján kevesebb mint 5 méter, így oldalról nézve szinte kétdimenziósnak tűnik Ez egy teljesen valós ház, nem utólagos képszerkesztés vagy hamisítvány. Az épületet egy optikai illúzió miatt látjuk ennyire hihetetlenül vékonynak, de a valóságban is rendkívül szokatlan a kialakítása. Háromszög alaprajz: A ház valójában egy háromszög (vagy trapéz) alakú telken fekszik. Az a fala, amely a képen felénk néz, rendkívül keskeny, míg az épület hátrafelé haladva folyamatosan szélesedik. Optikai csalódás: Mivel a fotó pont olyan szögből készült, hogy a szélesedő oldalfal teljesen takarásban van, a szemünk úgy érzékeli, mintha az egész épület csupán egyetlen szoba szélességű lenne. Helyi építési sajátosságok: Egyiptom nagyvárosaiban (különösen Kairóban és Alexandriában) a telekárak és a helyhiány miatt a fejlesztők a legkisebb, legfurcsább alakú beépítetlen parcellákat is kihasználják, így jönnek létre ezek a sokszor biztonsági határokat feszegető, „papírvékony” toronyházak.

Nagy Árpi vs. Pina gyár

Milyen hibaszázalékkal dolgoznak a jelenlegi modellek? A mesterséges intelligencia (AI) hibaaránya nem egyetlen fix szám: A modelltől, a feladat nehézségétől és a tesztelési módszertől függően általában 10% és 40% között téved, de bizonyos összetett területeken (például pénzügyi beszámolók vagy speciális kérdések) a hibaarány elérheti a 21–25%-ot vagy akár magasabb értéket is. Hallucináció: Az AI nem „tud” úgy, mint az ember; valószínűségi alapon jósolja meg a következő szót, ami miatt magabiztosan tud valótlanságot is állítani (ezt nevezik hallucinációnak)

Bár valószínűleg már a harmadiknál nagyon komoly gondok lennének...