Aprajafalván már lazulnak a srácok

Akkora paraszt, hogy nyáron a kolbász köré kéri a vattacukrot!

Megfigyeltem, hogy a füves haverjaim a Himnuszból szilveszterkor mindig csak azt a részt éneklik, hogy „régen tép".

A tánctudásom olyan, mint a farkam. A fiúk nem irigylik, a nők megmosolyogják, és innom kell pár sört, mielőtt nagy tömegben bemutatom.

Emlékszem az első melómra. A Balatonon nyaralókat kellett bekenni naptejjel... Nem rossz munka, bár a faházaknál vigyázni kell a szálkákkal.

A füvesek nem szeretik a Gazdálkodj okosant... Utálnak kimaradni egy körből!

Mostanában egyre ügyesebb vagyok a konyhában. Tegnap például gombakrémlevest készítettem. Ma is az lesz, mert maradt még egy kis Canesten.

Egy szovjet állampolgár elmegy szavazni. Ahelyett, hogy megnézés nélkül bedobná a szavazólapot az urnába (ami igen szavazatot jelent az egyetlen jelöltre), félrevonul és nézegetni kezdi. Azonnal odamegy hozzá egy civil ruhás szerv: - Mit művel itt maga? - Semmit, csak kíváncsi vagyok, hogy kire fogok szavazni. - Na ne viccelődjön itt, elvtárs, maga még nem hallotta, hogy a Szovjetunióban a szavazás titkos?

- Amikor Isten, Évát Ádám elé helyezte és így szólt: Ádám, válassz magadnak feleséget!

Az alattam lakó kolumbiai szomszédok új dílert választottak. Felszállt a fehér füst...

Egyszer fel kellett adnom egy sakkjátszmát sérülés miatt.

Én úgy tudok sörözni, ahogy Lékó sakkozni. Világossal kezdek, néha leütök pár futót, és megesik, hogy berosálok. A végjátékban aztán a parasztlány is királynővé változik.