Szerintem ma kicsit késni fog a busz

- Jegyeket, bérleteket kérek! Egy hang hátulról : - Anyád tudja, hogy kéregetsz?

Az idős Pityák bácsi felszáll a buszra, és megkérdezi a sofőrt: - Bocsánat uram, hol kell leszállni a Hősök teréhez? - A sofőr kedvesen így szól : Majd én szólok a bemondóba, ha odaértünk. Az öregúr meg is nyugszik, leül. Mikor a busz megérkezik, a sofőr szól: - Öreg Pityák, leszállás! - Mire a busz végéből három idős hölgy: - Kötyönjük tyépen!

Vadon élő buszok éppen vizet isznak

Egy régi történetet szeretnék elmesélni nektek. Egyik ismerősöm egy kisebb fuvarozó céget üzemeltet. Szállít mindent, a lignittől a nyugdíjas klubig bármit. (Tőle hallottam, hogy tudom-e mi a különbség a C és D kat. fuvarozás között; C-nél nem pofázik vissza a rakomány.) Szóval, emberünknek rendelt fuvarja volt Tiszaújvárosba, de elfelejtkezett róla; bőszen szerelte valamelyik kamionját. Úgy telefonáltak rá, hogy hol van már. Mit volt mit tenni, bedobott egy nagy nylont a busz vezetőülésébe és azonmód olajosan, mocskosan ment fuvarba. Kb. 15 perc alatt odaért, ezzel nem volt nagy gond, majd Tiszaújvároson belül is lerendezte a fuvar első részét, majd várakoznia kellett. Itt kezdődtek a problémák. A nagy izgalomban rájött a fosás. De így, hova menne be. Ekkor villant fel a fény; a helyi Lidl akkor nyitott meg, ő meg vele szemben parkolt. Gyorsan bement, vett egy hűtőtáskát (szatyrot), majd vissza robogott a busz hátuljába, könnyíteni magán. A foglalkozás elérte a célját, konkrétan telefosta a hűtőtáskát, majd azt szakszerűen le is zárta a patentokkal,. A könnyebbség után jött a következő probléma; mit kezdjen a termékkel. Fogta, leszállt a buszról és letette az egyik Lidl kuka mellé; majd elviszi a szemetes. Vissza is szállt a buszra és elkezdett bóbiskolni. Itt jön a lényeg: áruháznyitás, az összes potyázó ott lézeng ilyenkor. Egy csapat -feltehetően nagycsécsi- cigány kiszúrta a hűtőtáskát. Elkezdték kerülgetni, nézték nem-e jön érte vissza valaki/nem figyeli-e kamera. Majd, amikor kiderítették, hogy szabad a préda, az egyik megkapta és -idézem: "látnod kellett volna azt az örömöt az arcán, amikor megemelte és megérezte a súlyát"- sovány malac vágtában, csapatostól elszaladtak vele. Haver könnyesre nevette magát, de szerintem mindenki így van ezzel, mikor arra gondol, milyen képet vághattak szerencsétlenek, mikor kinyitották a táskát. (Mit főzünk belőle?) De hát, ebül szerzett holmi, ebül vész el...

Ha már előkerült a fingós téma, akkor íme még két rövid vallomás és egy figyelmeztetés : 1. "Én a magam részéről a társasházi liftet szeretem telefingani, de csak felfelé, mert a földszinten nagyobb a valószínűsége, hogy ott várják a liftet, és az tuti bukta. 2. "Ma reggel aztán bepirítottam nekik a buszon, folyt is ám a könnyük!" 3. "Kard által vész, ki kardot ragad! Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy addig szórakozol, míg végül Isten megbüntet, és egy nálad is rohаdóbb belű ember olyan gyalázatosat fog az orrod alá dörrenteni, hogy elpusztulsz, vagy leszázalékolnak! A büdös Karma már a nyomodban jár!"

Majd hozzáadta a dátumot a jegyárhoz

- Elnézést uram, maga fingott? - Természetesen. Csak nem képzeli, hogy mindig ilyen büdös vagyok?!