- Mi a különbség egy pár szép cipő és a női szempár között? - Semmi, mind a kettő fénylik, ha kefélik.

- Drágám elmentem táskát venni, de megtetszett egy cipő, úgyhogy vettem egy blúzt!

Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

Egy nap Petike megkérdezte apukáját, hogy kaphatna-e egy mounten-bike-ot születésnapjára.Az apa így szólt: "Petikém, most vettünk fel 3 millió Ft kölcsönt a házra, sajnos nincs most pénzünk biciklire.Várj karácsonyig". Eljött a karácsony, Petike megint rákérdezett."Sajnos, még mindig sok a tartozásunk, talán majd máskor..." Három nappal később Petike nagy bőröndöt cipelve kilép a házból.Az apja megkérdezi: Miért mész el,kisfiam,nem szeretsz már minket?Tegnap, mikor elmentem a szobátok ajtaja előtt hallottam, hogy azt mondod, hogy elmész, és anya megkért, hogy várd meg, mert ő is megy. Hát, tudjátok ki marad itt ekkora tartozással!

Egy fickó odamegy a mozi pénztárához, a kezében egy csirke. Kér két jegyet az előadásra. - Uram, a csirkével mi a szándéka? – kérdi a pénztáros. - Ó, ez az én kis háziállatom, nagyon szereti a filmeket. - Sajnálom uram, háziállatot nem engedhetünk be a moziba! A férfi nem adja fel, bemegy a wc-re és bedugja a nadrágjába a csirkét. Beül a nézőtérre, majd amikor elkezdődik a film, lehúzza a cipzárját, a csirke pedig kidugja rajta a fejét és nézi a filmet. A mellettük ülő nő megböködi a barátnőjét: - Úristen! A mellettem ülő pasi lehúzta a cipzárját! - Na és? Mit esel pánikba, már láttál farkat, nem? Egyet láttál, mindet láttad – nyugtatja a barátnő. - Igen, ez igaz. Viszont ez itt mellettem megeszi a pattogatott kukoricámat!

A disznók orgazmusa 30 percig tart. (A következő életemben disznó akarok lenni...) A csótány kilenc napig él a feje nélkül, mielőtt éhen hal. (Az a disznó még mindig nem megy ki a fejemből.) Ha a falba vered a fejed, óránként 150 kalóriát égetsz el. (Ezt ne próbáld ki otthon, esetleg a munkahelyen.) A hím imádkozó sáska nem tud párzani, amíg a feje a törzséhez kapcsolódik. A nőstény úgy kezdeményezi a szexet, hogy leszakítja a hím fejét. (Drágám, itthon vagyok. Mi a ...?) A bolha a testhosszának 350-szeresére képes elugrani. Ez olyan, mintha egy ember átugrana egy focipályát hosszában. (30 perc. A mázlista disznó! El tudod ezt képzelni?) A törpeharcsának több mint 27000 ízlelőbimbója van. (Mi lehet ennyire finom egy tó fenekén?) Némelyik oroszlán 50-nél is többször párzik egy nap. (Még mindig disznó akarok lenni a következő életemben...inkább a minőség mint a mennyiség) A pillangók a lábukkal érzik az ízeket. (Ezt mindig is szerettem volna tudni.) A legerősebb izmunk a nyelvben van. (Hmmmmmm.... ...) A jobbkezes emberek átlagosan 9 évvel tovább élnek mint a balkezesek. (Ha kétkezes vagyok, megfelezhetem a különbséget?) Az elefánt az egyetlen állat, ami nem tud ugrani. (Ezt jó hallani.) A macska vizelete ragyog fekete fényben. (Csak ezt nem tudom, mennyit fizetett a kormány, hogy ezt kiderítse.) A strucc szeme nagyobb, mint az agya. (Az emberek között is ismerek egy pár ilyet.) A tengeri csillagnak nincs agya. (Erre is tudok példát az emberek között.) A jegesmedvék balkezesek. (Ha váltanak, tovább fognak élni.) Csak az emberek és a delfinek használják a szexet örömszerzésre. (Hát a disznó?? A delfinek hallottak már a disznóról?) Ha legalább egyszer elmosolyodtál, akkor lájkold 🙂 U.i.: Isten áldja a disznót!

10. Piercinget visel... ...valamely nem mindenki által látható helyen, mint pl: köldök! 9. Nem hord melltartót Világos, hogy ezt nem mindenki engedheti meg magának, a nehézkedésnek megvannak a maga törvényei, de a férfiak fejében vad fantáziálás indul meg a gondolatra, hogy egy lányon nincs fehérnemű. Nem meséltek még arról a fantáziálásukról, hogy nincs rajtatok bugyi? 8. Idegen akcentussal beszél Egy külföldi lány vonzereje olyan, mint az erdőből a hímet kicsalogató nőstényé. 7. Kilométeres lába van A férfiak a hosszú lábnak nem tudnak ellenállni. Lélegzetelállító hatással van rájuk. 6. Szereti a gyors autókat Van a birtokában ilyen, vagy szeretne ilyet, hozzáértő módon beszél róluk. Kevés férfit hagy hidegen a gyors autóra, vagy terepjáróra vágyó nő. 5. Combfixet hord, és nem beszél róla A férfiakban van egy radar ezekhez a dolgokhoz. A combfix képes hormonális vihart okozni a kemény szexet kedvelőkben. 4. Nyugodtan beszél a szexről fiúkkal is Akadhatnak olyanok, akik ettől megriadnak. (A férfiak szeretik azt képzelni, hogy csak nekik van joguk bizonyos dolgokról beszélni, mintha mi, nők soha nem csinálnánk), de ha elmúlt a zavaruk, egy olyan lány, aki nem esik kétségbe, ha a szex kerül szóba, kifejezetten ellenállhatatlan. 3. Hosszú a haja Valószínűleg az első dolog, amire egy férfi felfigyel, amikor meglát egy nőt, az a haj. 2. Imádja a szexis cipőt Az a kifogás, hogy nem kényelmes, nem fogadható el minden alkalommal. Néha engedni kell a férfiak elvárásának. 1. A férfiak szemébe néz Nem kihívás van a szemében, hanem magabiztosság és függetlenség. Sohasem hittük volna, hogy az első helyen egy a viselkedésre vonatkozó dolog áll, és nem valami banális, a fizikumra utaló külsőség.

Egy nap, amikor anyunak valami dolga volt és nem volt otthon, apu egyedül vigyázott rám. Kb. 2 és fél éves lehettem és éppen egy kisebb balesetből lábadoztam. Egy ismerőstől kaptam egy kis teás készletet, és ez lett az egyik kedvenc játékom. Apu a nappaliban ült az esti hírekben elmerülve, amikor behoztam neki egy kis csésze “teát”, ami persze csak víz volt. Jó néhány kis csésze tea és rengeteg dicséret után aputól, hogy micsoda finom teát készítek, megjött anyu. Apu leültette a nappaliban és megváratta vele, amíg viszek neki egy kicsi csésze teát, mert “ez volt a világon a legaranyosabb dolog!” Anyu várt szépen türelmesen és tényleg megjelentem, kezemben az icipici csésze “teával” apunak, amit ő szépen le is hajtott. Mire anyu megkérdezte aputól : Felmerült benned, hogy az egyetlen hely, ahol eléri a vizet, az a wc?