1. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat. 2. Több éve nem pasziánszoztál rendes kártyával. 3. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz. 4. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek esetleg ráírsz MSN-en. 5. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel, mert nem ismerőseid Facebookon. 5. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három különböző cégnél dolgoztál. 7. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat. 8. Felhívod a családot, hogy tudd meg otthon vannak-e, miközben hajtasz be a garázsba. 10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím. 11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első 10, 20 ,30 ,40 évében nem is ismertél), pánikba esel és máris visszamész érte.. 12. Reggel az első, hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőtt kimész kávéért a konyhába.

Mindenkinek ajánlom, gondolja meg hogyan veszi fel a kaputelefont. Én egy 20 éves tanuló vagyok az RSZKI -n (Rendőr Szakközép iskola). A barátnőm minden délután 4 órakor jön fel hozzám , és van egy hülye szokásom. Úgy veszem fel neki a telefont hogy : Jó napot kívánok hetedik kerületi rendőr főkapitányság. Sokan nem tudják de aki rendőr tanuló oda várható a tanulási évek alatt egy család látogatás a rendőrség kötelékéből hogy felmérjék a tanuló családi környezetét. Egyik nap esett meg velem, negyed négy volt, szól a kapucsengő. Már vártam a barátnőmet, veszem is fel büszkén a kaputelefont: - Jó napot kívánok hetedik kerületi rendőr főkapitányság. Bele szól egy meglepett hivatalos hang: - Jó napot kívánok........mi is.

Két diák elmegy vizsgázni, ez az utolsó dobásuk a jog szigorlaton. A prof lakásán van a vizsga. Felmennek. Bemegy az első: Prof: Húzzon tételt. Srác kihúzza. Nem tud semmit, hebeg-habog össze-vissza. Prof: Hát kolléga, maga nem lesz kolléga. Diák1: Nézze professzor úr, a családunkban nagy szégyen volna, ha nem sikerülne a vizsgám. Adjon még egy lehetőséget. Felteszek magának három kérdést, ha tud rá válaszolni, rúgjon ki, ha nem, akkor beírja a jelest. Prof: Ilyen még nem fordult elő a praxisomban, de maga annyira pofátlan, legyen! Diák1: Nos professzor úr, mi az ami törvényes, de nem jogos, nem törvényes, de jogos és mi az ami se nem törvényes, se nem jogos. Prof gondolkozik-gondolkozik, pörögnek a lexikonok, jogszabályok az agyában, majd azt mondja: Prof: Tessék itt a jeles, de takarodjon nem is akarom látni magát! Megy ki marha büszkén. Mutatja a másiknak, hogy ötöst kapott. Az forr magában, hogy ez hogyan lehet, amikor sokkal hülyébb, mint ő. Belép. Prof: Tudja mit, ne is húzzon tételt, felteszek magának három kérdést, ha tud rá válaszolni, beírom a jelest, ha nem, ki van rúgva. Ugyanúgy elmondja, mi az ami törvényes, de nem jogos, nem törvényes, de jogos és mi az ami se nem törvényes, se nem jogos. Srác gondolkozik: Diák2: Nézze professzor úr, az, hogy ön 80 éves és van egy 20 éves felesége, ez ugye törvényes, de lássuk be nem jogos. Az, hogy az ön 20 éves feleségét egy 20 éves fiatalember rendszeresen kefélgeti, ez ugye nem törvényes, de lássuk be, jogos. Az viszont, hogy ez a fiatalember az előbb ezért magánál jelest kapott, na ez se nem törvényes se nem jogos.

A börtönben időd nagy részét egy 8x10-es cellában töltöd. Munkahelyeden időd nagy részét egy 6x8-as lyukban töltöd. A börtönben naponta háromszor kapsz enni. Munkahelyeden naponta egyszer van ebédidőd, és még fizetned is kell a kajáért. A börtönben kimenőt kaphatsz, ha jó a magaviseleted. Munkahelyeden a jó teljesítményt még több munkával jutalmazzák. A börtönben tévézhetsz és játszhatsz. Munkahelyedről ugyanezekért kirúgnak. A börtönben egy őr nyitja és zárja helyetted az ajtókat. Munkahelyeden mágneskártyát kell hordanod és magadnak kell kinyitnod az összes ajtót. A börtönben engedélyezik, hogy meglátogasd a családodat és barátaidat. Munkahelyeden még azt sem engedik meg, hogy beszélj velük. A börtönben minden költséget az adófizetők állnak, és nem kell dolgoznod. Munkahelyeden te fizeted még a munkába járás költségeit is, és az adó elviszi fizetésed nagy részét. A börtönben vannak felügyelők, akik gyakran szadisták és elmebajosak. Munkahelyeden ezeket hívják managereknek.

A darázs, mint analógia Ma hazafelé tartottam az iskolából, és a buszon olvasgattam. A busz hátuljában ültem, ahol csak egy cigány család ült mellettem. Apuka, kb. 2 méter magas, anyuka nagydarab testes cigány asszony, és egy nagyjából 10 éves gyerek. Megáll a busz, kinyílnak az ajtók, és leszállnak a szülők, a cigánygyerek pedig odalép hozzám, és megkérdezi mit olvasok. Nocsak, ez nem cigit kér, nem aprót, nem kötekedik, csak kíváncsi mit olvasok ! Elmosolyodtam és kedvesen válaszoltam neki, megmutatva a könyvet. Erre elindul az ajtó felé, és megragadja a könyvet. De nem járt sikerrel, mert erősebben fogtam, úgyhogy kicsúszott a kezéből. Erre visszafordul, és egy hatalmasat köp felém, majd azt kiáltja: -DÖGÖLJ MEG! KURVA ANYÁD! És leugrik a buszról. Az utasok meglepetten néznek felém, én pedig csak halkan megjegyzem: cigány kultúra. Ez egy órája történt nagyjából. Azóta elgondolkoztam, hogy mi lett volna, ha nem vagyok ilyen békés. A szerencséje egyrészt az volt a gyereknek, hogy nem sikerült ellopnia a könyvet, és hogy nem sikerült leköpnie. Mert akkor lehet, hogy véletlen úgy pofán verem hogy szilánkosra törik a kis arca. A másik szerencséje, hogy rettentő békés ember vagyok, kisgyerekeket meg főleg nem szoktam bántani. Engem így neveltek. Nem úgy, hogy lopjak és köpjem le a többi embert. Mielőtt valaki megkérdezné, nem, nem vagyok sem kopasz, sem bomberdzsekis, és nem is a "Hogyan verjünk cigányokat?" c. könyvet olvastam. Tehát semmi oka nem volt rá a gyereknek hogy így viselkedjen. Ebből az következik, hogy őt így nevelték, nála ez természetes. Újból megállapítottam, hogy aki ma Magyarországon utálja a cigányokat, az nem rasszista, csak tapasztalt. Kezd egyre jobban dühíteni, hogy nap mint nap ilyen történeteket hallok, és közben a médiából az harsog hogy szegény cigányokat elkülönítik, nem járhatnak egy iskolába a magyar gyerekekkel, kiközösítik őket. Na vajon miért? Persze a bőrszínük miatt. Logikus. Én nem azért utálom a darazsakat, mert fekete-sárgák, hanem azért, mert állandóan rám szállnak, belemásznak a kajámba, ha pedig megpróbálom elhessegetni őket, megcsípnek..."

Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg – így a férj lefekvéskor a bombázó feleségének. - Hát jó, bevallom. Háromszor. - Elmesélnéd, édesem? - Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez? A bankigazgató felajánlotta, hogy... - Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. És aztán másodszor? - Emlékszel, amikor beteg voltál, és nem volt elég pénzünk a műtétre? Nos, akkor a sebész felajánlotta, hogy . . . - Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! És harmadszor? - Hááát . . . Emlékszel, amikor polgármester akartál lenni? - Igen. - És akkor hiányzott még 1200 szavazatod . . .

Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt, ...Mer' az ofíszban, a mítingen nem éri a nap, Pedig azt mondják, a szilikonnak jót tesz az uvé, Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé. A nonfigi a derekamon marha jól mutat, Tolatáskor jelzi az agyamhoz az utat, Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem, De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen. Kígyóbőr csizmám kicsit több volt, mint hetven, Külsőm, mint egy statisztáé, a Leni Krevic-klipben. Mango szatyor, telcsi, Méjbölin felken, Fontos az összhang, a trendem rendben. Karrierem építése nem egyszerű feladat, Gyakran kell térdelnem az íróasztalok alatt. A píáros szakma nem könnyű kenyér, A háton fekvő egértől kérges lesz a tenyér. De hagyjuk is a munkát, mert sietek éppen, Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc Téren! Indul a péntek esti "Szex és Nyújork"-túra. Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra. Egy negyvenes ügyvéd álmaim lovagja, Bájos az a poci, ha fakormányra rakja, Nem minden a külső, tartja a mondás, Dzsípiesz és klíma nélkül hiába vagy Hondás. Ha eltűnnek a pasik az ágyjelenet után, Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután, Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket, Egy liter tejért még nem tartunk tehenet. Húspiaci értéked konvergál a nullához, Sorsod, mint a folyó, mely olvadáskor hullát hoz. Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz a kutyádhoz, A vénlányok klubja lassan téged is elátkoz. Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad, Sokat néztél tévét, és átmosta az agyad, Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média, Az az út, amelyet jársz, nem vezet sehova. Családod az nem lesz, igaz lóvé, mint a pelyva, De a temetőben, tudod, nincs menedzser-fejfa, Az önmegvalósítás meg a karrier a fő cél, Te döntöttél, cicám: ESZED, AMIT FŐZTÉL!

A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart, a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ), azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai “fuck” angol szó.

A végzetes csizma Texasban kering egy történet egy cowboyról és a csizmájáról. A fickó, úgy száz évvel ezelőtt lelőtt egy csörgőkígyót. Mivel a hüllő nem döglött meg teljesen, ráugrott és eltaposta. Néhány nappal később a férfi rosszul lett és elhunyt. Mikor a cowboy fia felnőtt, mamája átadta a csizmát a fiúnak, hogy vegye fel, de jól becsülje meg, mert ebben halt az apja. A fiú felvette, és néhány nap múlva ő is követte az öreget az örök vadászmezőkre. Az ifjú cowboyt egy özvegy gyászolta, akinek már gömbölyödött a hasa, mert érkezett már a következő férfi a családban. Senki nem fogja elhinni, de mikor felnőtt, ő is megkapta a csizmát. Meg is mondták neki: ez a lábbeli az utolsó emlék apjáról és nagyapjáról, akik mindketten e csizmában dobták fel a talpukat. Ez a fiú is felvette a csizmát, hordta egy-két napig, majd ő is eltávozott az élők sorából. Mikor a halottkém lehúzta a lábáról az ősi családi öltözéket, észrevette hogy egy méregfog szorult a talp és a sarok közé. A fogban elegendő méreg lett volna még több generáció elpusztítására is, ám a cowboy családja ekkorra már kihalt.