Egyre jobban megríkatja az embert 🙁

Sok embert megihletett ez a 8:1-es vereség 🙁 Részünkről ez az utolsó amit kirakunk...( többet ne küldjetek be légyszi)

A kamulap jól rád ijeszt: tiltott tartalom van a gépeden és minden adatod zárolva van.( kamu!) A lap nem csak a Nemzeti Nyomozó Iroda nevével él vissza. Simán felhasználja a Belügy Minisztérium a Rendőrség és az Interpol emblémáit is. Sokan nagy ijedtségükben a Rendőrséget hívják, vagy a bankkártyájukhoz nyúlnak, hogy befizessék az állítólagos büntetést. ( Ne tedd!) A Rendőrségnek semmi köze a vírushoz! Gyors megoldás : középen ott lesz ez az opció : OLDAL ELHAGYÁSA - válaszd ezt ( ennyi!) Amúgy ha befizetjük az állítólagos bírságot, akkor a helyzet csak még rosszabb lesz, és addig megy ez a játék, amíg csak fizet újra és újra az ember. A kamu oldal címe- FIGYELEM VÍRUSOS TARTALOM!: sef.abstractguaranty.com/audio/g9QeQadwXpbQO......... Ha mégis bekaptad a vírust ( mert pl. ijedtedben kikapcsoltad a géped) a megoldás a piros linken :

yszerviz.hucikkekrendorsegi-virus-eltavolitasa

- Mi az ön foglalkozása? - Kutyaviadalokat szervezek. - De, hát ez embertelen és illegális! Ráadásul ebből az egészből csak e véres látványosság szervezői profitálnak! - Nos, ez nem egészen így van. A párharcokban kimúlt kutyák elszállításához ugyanis szerződést kötöttünk egy kínai étteremmel.

A finn, a dán és a svéd Afrikába utazik. Mindhárman részt vesznek egy szafarin, ahol hirtelen emberevő kannibálok támadnak rájuk. A törzsfőnök előlép és közli velük: - Mi kannibálok vagyunk, megeszünk benneteket és kenut fogunk készíteni a bőrötökből! De lehet egy utolsó kívánságotok! Nincs mit tenni. A finn előlép és kér egy kést. - Én emberhez méltóan akarok meghalni! - kiáltja, elvágja a torkát és összeesik. Példáján felbátorodik a dán, ő is kér egy kést. - Én is méltóságban és emelt fővel akarok meghalni! - kiáltja, szíven szúrja magát, összeesik. A svéd láthatóan töri a fejét, majd hosszas gondolkodás után egy vasvillát kér. Dühödt mozdulatokkal szurkálni kezdi magát, és utolsó szavaival felkiált: - Belőlem aztán nem fogtok kenut csinálni!

Összeesküvés elmélet?! A piros linken a világ 25 leggazdagabb embere :

hu.metapedia.orgwikiA_vil%C3%A1g_25_leggazdagabb_ember%C3%A9nek_list%C3%A1ja

Megdöbbentek a milánói emberek, amikor a város központjában egy tengeralattjáró jelent meg áttörve az aszfaltot! Később kiderült, hogy mindez csupán egy biztosítótársaság reklámkampánya. A kampány szlogenje : "Bármi megtörténhet"

Közel 1 millió forintos minimálbér a svájci Lidl-nél! Decembertől 4000 svájci frankra (nagyjából 974 ezer forintra) emeli Svájcban dolgozó alkalmazottainak minimálbérét a Lidl német élelmiszeripari üzletlánc... A szakszervezeti képviselők elégedetten nyilatkoztak a tárgyalásokról...

Vidám, buszra várakozó emberek...

Gunnar Heinsohn professzor, a Brémai Egyetem tanára 1998-ban jelentette meg a Népirtás lexikona című művét. Ebből a következők derülnek ki. A legvérengzőbb rendszer a világon a szovjet volt. 1917-1987 között 61 911 000 embert pusztítottak el. A második a Kínai köztársaság, 1949-1987 között 35 236 000 volt az áldozatok száma. Harmadik Hitler Németországa, 21 millió halottal. A népirtók rangsorában első Sztálin, majd Mao Cetung következik, Hitler a harmadik, negyedik Lenin. Ő „csak” kb. 4 milliót öletett meg szemben Sztálin 42 milliójával.

bunyevacz-zsuzsa.blog.hu20130303a_kommunizmus_aldozatainak_emleknapjara_804

"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?