Béla egész nap bűnösnek érezte magát, egyszerűen nem tudta magát túltenni a történteken, és nem tudott másra gondolni, a bűntudat és a szégyen elviselhetetlen volt számára, és két hang viaskodott benne. Az egyik szerint: - Béla, ne aggódj emiatt, nem te vagy az első orvos, aki lefeküdt a betegével és nem te leszel az utolsó sem. Különben is egyedülálló férfi vagy, ne problémázz ezen. - így az egyik hang. Mire a másik hang, kérlelhetetlenül zökkentette vissza a valóságba: - Béla, te állatorvos vagy, vazze!
Sziasztok! A dániai Esbjergből jelentkezem. Gyors korona vírus teszten jártam és a tesztelésre használt asztalokat meglátva ti jutottunk az eszemben és közbe szét röhögtem az agyam. Mivel nem volt szabad fényképezni csak egy távoli képet tudtam lőni. Jól nézetek meg a háttérben az asztalt. A lába 4 db sárga vödörrel volt meghosszabbítva, de volt amelynek szürke PVC csővel, és volt amelyiknek 10 literes fekete műanyag vödrökkel. Ha érdemes arra hogy kitegyétek akkor a kép címe lehetne a "- Főnök rövid az asztal lába! - Fogd meg a söröm!" Üdv.: Tomi
A coloradói hegységben egy fiatal pár utazott kutyájával a hegyi úton. A 22 éves sofőr félreállt, behúzta a kéziféket és kiszállt, hogy egy szűk kanyarban segítsen irányítani egy másik autót. Ekkor indult meg a hegyoldalon lefelé az autó. A Jeep gurulni kezdett, a nő utassal együtt. A fickó megpróbált visszaugrani az autóba, hogy megállítsa, de a szikláktól nem sikerül. A terepjáró többször megpördülve zuhant le a mélybe. A női utas szerencsére még az elején kirepült az autóból, túlélte a balesetet, súlyos sérülésekkel kórházba került. Három nappal később egy túrázó ugatást hallott és megtalálta 10 hónapos kutyát.
Kellemes körülmények a reggeli "kábelfektetéshez" Mondjuk februárban valószínűleg odafagysz...
Herczig Norbi eldobta a Skodát - Kár érte 🙁 Frissítés : Herczig Norbert a balesetről: “A gyorsasági szakasz végén történt a baleset, az útra lecsapódott a pára és a fehér aszfalt úgy csúszott, mint a jég – többen is kicsúsztak ott. A féktávon megcsúszott a kocsi, olyan volt, mintha kihúzták volna a lábunk alól a talajt. Előzetesen nem utalt semmi arra, hogy baj lenne, Ramón fel sem tudott készülni a balesetre. Megütöttük magunkat, neki eltört/elrepedt hat bordája, nekem is vannak zúzódásaim, és fáj az oldalam, de én még várok a vizsgálat eredményére. A sors fintora, hogy a fiam ugyanabban a kanyarban esett ki, pedig a mentőből még felhívtam, hogy nagyon figyeljen arra a szűk kanyarra. Egy vigasztal, hogy jó volt a tempónk. Bízom benne, hogy Ramón mihamarabb felépül, köszönjük a szurkolást a magyar közönségnek.”