1. Nagy a feszültség 2. Kicsi az ellenállás 3. Minden csak volt 4.A vezetők érintése halálos

A végzetes csizma Texasban kering egy történet egy cowboyról és a csizmájáról. A fickó, úgy száz évvel ezelőtt lelőtt egy csörgőkígyót. Mivel a hüllő nem döglött meg teljesen, ráugrott és eltaposta. Néhány nappal később a férfi rosszul lett és elhunyt. Mikor a cowboy fia felnőtt, mamája átadta a csizmát a fiúnak, hogy vegye fel, de jól becsülje meg, mert ebben halt az apja. A fiú felvette, és néhány nap múlva ő is követte az öreget az örök vadászmezőkre. Az ifjú cowboyt egy özvegy gyászolta, akinek már gömbölyödött a hasa, mert érkezett már a következő férfi a családban. Senki nem fogja elhinni, de mikor felnőtt, ő is megkapta a csizmát. Meg is mondták neki: ez a lábbeli az utolsó emlék apjáról és nagyapjáról, akik mindketten e csizmában dobták fel a talpukat. Ez a fiú is felvette a csizmát, hordta egy-két napig, majd ő is eltávozott az élők sorából. Mikor a halottkém lehúzta a lábáról az ősi családi öltözéket, észrevette hogy egy méregfog szorult a talp és a sarok közé. A fogban elegendő méreg lett volna még több generáció elpusztítására is, ám a cowboy családja ekkorra már kihalt.

Indiában történt Indiában egy férfi, Frankie Sinnah, váratlanul beállított saját temetésére. Korábban Synnah eltűnését felesége jelentette a rendőrségen, a nyomozók pedig nemsokkal ezután közölték a családdal, hogy az egyik kórházban meghalt egy férfi, akire illik a személyleírás. A holttestet a férfi bátyja és unokaöccse is azonosította, mint utólag kiderült, tévesen. Valójában a férfi csak munkát keresni utazott egy másik városba, ahol egy barátjánál szállt meg, és feleségét hiába próbálta elérni telefonon. Mikor megjelent saját temetésén, az egész család boldogan ugrott a nyakába. Az ismeretlen hullát pedig szépen visszavitték a kórházba.

Többször hallottam már, hogy egy csaj a pasi fenekét nézi meg először !? Hát tessék 🙂

"fasza buli volt, anyám írt sms-t, hogy meghalt a papa, én végig bőgtem az éjszakát, és kiderült, hogy csak a pápa halt meg, csak anyám nem bír ékezetet írni...."

Már régóta tervezgetem,hogy randira hívok egy lányt,de soha nem volt elég bátorságom. Végül is egy nap összeszedtem minden bátorságomat,és beszéltem a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot , és megbeszéltünk egy szombat esti vacsorát. Péntek este a a haverjaimmal elmentünk megünnepelni a dolgot . Túlzásba vittük az alkoholfogyasztást, de nagyon. Szombaton nagyon rosszul voltam, húszpercenként szaladgáltam a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már töröltem programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akartam lemondani ,mert féltem ,hogy nem lenne bátorságom még egyszer elhívni a lányt. Így hát találkoztunk az állomáson és bevonatoztunk a városba. Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kértem és elviharzottam WC-re. Ezután az előételt már megszakítás nélkül tudtam folytatni, de a következő fogás közben ismét el kellett mennem. A desszert alatt ismét késztetést éreztem , de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-re rohangálással, így inkább visszatartottam. A dolog pár perc múlva elmúlt , ám ekkor így éreztem, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőlem. Úgy döntöttem, hogy szép óvatosan kiengedem ott az asztalnál. Szerencsétlenségemre a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett. -Na, most szarban vagyok - gondoltam (és éreztem is). Ahelyett, hogy kiszaladtam volna a WC-re, inkább megkapaszkodtam a székben és egy kicsit megemelkedtem,hogy minél kevésbé nehezedjek rá az ,,ajándékra''. Ezt a jóga-pózt fenntartottam a desszert végéig, és közben erősen gondolkodtam , mit tehetnék, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen gyorsan fizettem,és távoztunk az étteremből. Az állomás felé úgy mentem mint egy cowboy a lány szórakoztatására. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtunk el amikor életmentő ötletem támadt. -Nem lenne gond, ha beugranék megvenni a mellényt amit már egy hete kinéztem magamnak? - kérdeztem. -Rendben, legalább én is körülnézek egy kicsit - mondta. Szerencsére a férfiosztály balra, a női pedig jobbra volt. Így hát szétváltunk. Felkaptam az első mellényt amit megláttam és kerestem egy nadrágot ami leginkább hasonlít az enyémhez,hogy ne vegye észre a csalást. Gyors odamentem a kasszához és odasúgtam a árusnak: -csak a nadrágot! - közben végig a lányt figyeltem nem-e látta a trükköt. Fizettem, és a lánnyal együtt mentünk ki az állomásra. Felszálltunk a vonatra ,és találtam két szabad széket egy kocsi közepén. Leültettem a lányt és azonnal siettem a WC-re. Amikor odaértem,azonnal levettem a nadrágom össze tekertem és úgy ahogy volt kidobtam az ablakon. -Ezt is megoldottam - gondoltam magamban és elmosolyodtam. Ekkor belenézek a szatyorba,hogy kivegyem az új nadrágot, és akkor látom,hogy csak a mellény van benne!!! Kedves Napiszar olvasók képzeljék magukat az én helyembe!!!

Norvégiában egy erősen ittas állapotú férfi alsónadrággal a fején rabolt ki egy postahivatalt. A legnagyobb hibát azzal követte el, hogy a kasszába egy cédulán nyújtotta be követelését, melynek hátulján rajta állt a felesége neve, és lakcímük. Amikor néhány nap múlva a rendőrök felkeresték a lakásán, a betörő arról számolt be nekik, hogy semmire sem emlékszik, csak arra, hogy egyik reggel egy halom pénz volt az ágya mellett, és aznap egy újságcikket is olvasott egy hibbant rablóról, aki alsógatyát húzott a fejére.

Részlet : "... dzsávelták á zenészek messze fődre, vezette oket á Lákodálmás Mózes. Há' elértek nágy fojóhóz, háde dikmá' nem vót se híd, se pálló, még egy kis deszká sé. Há rodáztak ám mer se nem úsznák, se nem ákárnák fürödni, á hegedu meg nem álljá á vízet. Há' fogták mágukát oszt mondjá nekik á Lákodálmás Lágzi Mózes, ehátení, sutty oszt odálegyíntett á vízre. Dikmá há' kettévát á víz, á sok zenész meg romá átháládt, száráz lábbál kéltek át á nágy fójón, ázótá se vót ijent csodá!..." "... vót egy csávó dikmán á Fehérember foggyén, hítták otet Lákátos Sámsonnák. Jajj, nágy hosszú hájá vót néki, ásztát mondtá neki áz ásszonyá, "De dikmá Láksi aveljunk mán bé áz ágybá" - dikhel. Háde ugrott ám á csóká és ráztá á csóveszt, delláztá á mácát, de nem tudtá, hogy á sápádtárcúák megbábonázták á luvnyát, áki míg fárádtán feküdt levágtá neki 7öles hájászálát e. á csorró meg - Devlá! -, úgy meggyengűtt, hogy á beretvát se bírtá előkápni, amikó' a sok féhír pátkán kájákrá ment véle. Vót ám nágy ünnepelés á fehérek között. De megnott á hájá osz' rájuk rogyisztottá á házukát ..." "... vót nágy víz, avelt le á hegyekbül! De ákkor Kolompár Noé drábárolt a fehírektől nágy hájót, vót péze á fémhulládék árusításábú. Há' megpákoltá á hájót á sok kis pulyávál, rokonnál, oszt átvészelték á nágy vízet..."