A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le. A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.
- Mennyit ér pontosan a 2024-es olimpiai aranyérem? És tényleg tömör aranyból készült? A válasz egyértelműen nem. A párizsi olimpián az aranyérem 523 gramm ezüstből készül, amit 6 gramm (az érem súlyának 1,3 százalékát kitevő) arannyal vonnak be. Az ezüstérmek 525 grammot nyomnak és azok valóban tiszta ezüstből készültek. A bronzérem kevesebbet nyom, csak 455 gramm, anyaga pedig réz, ón és cink ötvözete. - Az olimpiai aranyérem története Az 1912-es stockholmi játékokig az aranyérmek szinte száz százalékban aranyból készültek. Csakhogy kitört az első világháború, ami nagyon szigorú takarékosságra kényszerítette az országokat, sőt az egész világot. Ezért az 1920-as antwerpeni olimpián már csökkentett aranytartalmú érmeket adtak át, a sárga nemesfém aránya pedig azóta is folyamatosan csökkent.
A családi összejövetelek nem mindig a legjobbat hozzák ki belőlünk, a kötelező jókedv és az elviselhetetlen rokonok gyilkos kombinációja. Miért van benne minden karácsonyi vacsorában az érzelmi vulkánkitörés potenciálja? Hogy lehet egy ártatlan mondatból vérig sértés, egy emlék felidézéséből meg családi polgárháború? Ne szépítsük, a karácsony gyakorta a családi kötelékeink erejének kemény próbája, amiben valószínűleg szerepet játszik az, hogy egyszerűen túl sokat várunk az ünneptől, magunktól és a rokonainktól is (még ha tudjuk is, hogy múlt karácsony óta valószínűleg egyikünk sem változott meg, tehát szinte biztos ugyanazt nyújtjuk egymásnak, és ugyanazokat a hibákat követjük el). Túl fáradtak, túl stresszesek vagyunk, és mire beesünk a karácsonyfa alá, az érzelmeink és a feszültségeink is csúcsra vannak járatva. Így lett a veszekedésből az egyik leguniverzálisabb karácsonyi hagyomány. (Ne csodálkozzunk amúgy: egy felmérés szerint az emberek 75 százaléka tud mondani olyan rokont, aki az agyára megy.) Forrás : hvg.hu
Mennyibe került ez eddig az Európai Uniónak? Hány eurót illetve dollárt küldött eddig az EU és az Egyesült Államok?