még a szomszédok is kimennek dohányozni :P

Egy gyerek bemegy a tisztítóba, és leteszi a pultra az inget. - A papám ingét elcseszték, és azt üzeni, ha nem adnak helyette egy másikat, idejön és összetöri a berendezést. - Mutasd csak, hányas inget visel a papád? - Harmincötöset. - No, akkor mondd meg neki, hogy várjuk.

- Apu! Hány éve vagy együtt anyával? - 19 éve. - És miért kell ennyi ideig vele lenned? - Látod asszony, már a gyerek se érti...

"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?

Most menj lángosért! Ott áll a büfé előtt az a tangás lány, akit a parton mutattam neked. Most megnézheted közelebbről... Úgy szeretm nézni az arcodon azt a feszült figyelmet, amint a számítógépeden játszol... Persze, sétáljunk vissza, magam is szívesen körbejárnám még néhányszor azt a gyönyörű BMW X6-ost...

Frappáns ötlet volt drágám, hogy a koszos zoknidat az asztalon tárolod. Így mindig szem előtt van, és biztosan nem felejtem el kimosni... Milyen figyelmes Tőled, hogy nem emlékeztetsz állandóan a koromra! Bezzeg a bunkó kollegáim egy rakás virágot adtak szülinapomra. Alig bírtam hazacipelni. Nincs is ennyi vázánk. Meg jó, hogy minden este legurítasz egy pár sört, így az üres üvegeket vázának használhatom... Már megint színjózan vagy, hányszor mondjam még, hogy sokkal aranyosabb vagy egy kis szalonspiccel? Sipirc a kocsmába, és 3 féldeci előtt haza ne gyere nekem, mert nem foglak beengedni...

A játék neve - Ki hány majd a végén

Ukrán termékbemutatóval . . .

Orvos a beteghez: - Uram, érdeklik önt a léha nők? - Nem igazán! - von vállat a beteg. - Hát az ital? - Cseppet sem. - És a dohányzással hogy áll? - Nem dohányzom. - A fenébe is! Magának semmi rossz szokása nincsen? - De, van egy kis hibám. - Micsoda? - Sokat hazudok.

Hozzászólások : "Nem tudom a művész úr látott-e már igazi, élő körtefát, mert az nem így néz ki. Ilyet a jobb képességű óvodások szoktak rajzolni..." "Ronda,fölösleges, nem körtefa kinézetű" "Nem értitek a művészetet! Ez meseszép! Bár, nem ártott volna némi hasonlóság a körtéhez..." "Ez az alkotás valóban egyedi és szerintem éppen ezért idegenkednek tőle néhányan. Orosháza történelmének egy jelképe amit illene tisztelni!"

oroscafe.hu20130817matol-vilagit-a-kortefa-a-foterencikkkezisrac

Egy házaspár megegyezik, hogy akármelyikőjük hal meg először, az visszajön elmondani, hogy vajon van-e szex a halál után, bár mind kettőjükben élt a kétség, hogy van-e egyáltalán élet a halál után. Hosszú éveket éltek le együtt, mikor egy szép napon a férj meghal. Állva a szavát visszatért a lelke beszámolni a tapasztalatokról. - Marion ... Marion " - Te vagy az, John?" - Igen, visszajöttem, ahogy megegyeztünk!" - Nagyszerű, és hogy néz ki a helyzet?" - Nos, reggel ébredés után mindjárt szex. Aztán megreggelizem, nyomás a golfpályára. Ott megint egy kis etye-petye, utána napozás és fürdőzés, majd ismét egynéhány igen kellemes aktus. Aztán itt az ebédidő, te biztosan szeretnéd a kaját, sok a zöldség, aztán megint egypár kamaty a golfpályán és ez gyakorlatilag így megy egész délután, csak szex és megint szex. Egy könnyű vacsora után vissza a golfpályára, ahol aztán egészen késő estig megy a dolog, ki tudja már számon tartani hányszor. Persze ezek után aztán már jólesik egy kis alvás, a jól megérdemelt pihenés, hiszen másnap reggel minden kezdődik elölről! - Oh, John! A Mennyországban vagy? - Nem egészen. Nyúl lettem valahol Dél Carolinában.

Arra utaló jelek, hogy végérvényesen felnőttél: 1. Több ételt tartasz a hűtőben, mint sört. 2. Reggel 6 órakor kelsz - nem pedig akkor fekszel, mint régen. 3. A szobanövényeid mind életben vannak, és egyet sem szívtál el belőlük az utóbbi 3 évben. 4. Szex a díványon? Ugyan már... 5. Te vagy az, aki kihívja a rendőrséget, mert a szomszéd "büdös kölkei" nem hajlandók lehalkítani a zenét. 6. A barátaid házasodnak és elválnak, nem pedig felszedik és kirúgják őket. 7. A farmer és a pulóver már nem jelent számodra "kiöltözést". 8. A kanapén alvástól megfájdul a hátad. 9. Egy mozi és egy vacsora a teljes randi, nem pedig a randi kezdete. 10. A gyógyszertárba hashajtóért jársz, nem pedig óvszerért és terhességi tesztekért. 11. A reggelit reggel eszed. 12. A "mindjárt hányok" szöveget felváltotta a "köszönöm, de nem kérek többet". 13. A számítógép előtt töltött időd 90%-a tényleges munkával telik. 14. A nyári vakáció három hónap helyett csak egy hétig tart. 15. Végigolvastad ezt a listát, és most kétségbeesve keresed azt a pontot, amely nem illik rád...