Pécs, kertváros, alaptakarítás, kéthetente. Feltételek: -- Nem vagy sem szektatag, sem más hittérítő. Nem érdekel a vallásod, sem a küldetésed, sem a felsőbbrendűségi érzéseid. Egy dolog érdekel: a munkád minősége és a korrektséged. -- Nem dumálsz, hanem dolgozol. Nem azért vagyunk itthon ha itthon vagyunk, mert csevegni akarunk, hanem mert innen dolgozunk. Nem fogunk azért elmenni itthonról, mert neked kényelmetlen a jelenlétünk. -- Precízen, felelősségteljesen dolgozol, pontosan, gyorsan, lista alapján, nem kihagyva minden alkalommal mást és mást. -- Nem késel, ha mégis, telefonálsz, időben. Ha át kell tenni a takarítást, előre jelzed, és egyeztetsz időben. -- Fix összeget kapsz lakásonként, fix mennyiségű munkáért kiemelt díjazást, ahogy eddig mindenki más is, és erről számlát adsz. Hogy a munkával mennyi időt töltesz, tőled függ, ha lassú vagy, ha gyors, ugyanannyi a munka és a fizetség is, a lényeg: a feladatok legyenek elvégezve, hiányosságok nélkül. -- Ha épp bejön egy (vagy több) másik munka, és túlvállalod magad, vagy bedőlsz valami brutál jó fizetést ígérő hazugságnak, akkor nem átlátszó kifogásokkal és sárdobálással harcolod ki, hogy ne kelljen többet jönnöd, hanem van benned annyi, hogy tartod az 1 hónap felmondási időt. -- Nem zavar, ha egy nő, illetve egy férfi, otthon a saját lakásában köntösben tölti az idejét, és nem öltönyben vár téged. -- A munkavégzésedről kamerafelvétel készül, mindannyiunk érdekében. -- Alkalmazkodsz, ahogy a szolgáltatók szokták. -- Ha kárt okozol, megfizeted. Nem érdekel, miből. Ha ez megvan, félévente egyszer nagytakarítást is vállalsz, természetesen külön díjazásért. (Ablaktisztítás, bútorok mögötti takarítás, stb. megegyezés szerint.) Igen, eddig (túlnyomórészt) csak magukra indokolatlanul büszke, a munkájukat vagy önmagukat jelentősen túlbecsülő hanyag kislányokhoz, vagy megmondóemberekhez volt szerencsénk. Cáfolj rá az eddigi tapasztalatokra. Nem kell megijedni, nem teljesíthetetlen a munka, főleg ha korrekt vagy, precíz és lelkiismeretes.
Erre a strapabíró tokra lettem figyelmes mikor melóban azt látom hogy az egyik sofőr egy konzervhallal telefonál. A képen nem látszik, de a túloldalán lyuk is van a kamerának. 🙂
Sziasztok! A csepeli H&M próbafülkéje. Szerintük nincs vele gond, de simán látod a lencsét, szóval ő is lát téged. És közben lehet hátul rázni kefírt 🙂 Üdv, Robi
"Gyerünk Gyúrós, menni fog!" A súly : 2 x 70 kg ( Mondjuk ez valószínűleg az emberek 99 %-át "megborítaná" )
Egy régi történetet szeretnék elmesélni nektek. Egyik ismerősöm egy kisebb fuvarozó céget üzemeltet. Szállít mindent, a lignittől a nyugdíjas klubig bármit. (Tőle hallottam, hogy tudom-e mi a különbség a C és D kat. fuvarozás között; C-nél nem pofázik vissza a rakomány.) Szóval, emberünknek rendelt fuvarja volt Tiszaújvárosba, de elfelejtkezett róla; bőszen szerelte valamelyik kamionját. Úgy telefonáltak rá, hogy hol van már. Mit volt mit tenni, bedobott egy nagy nylont a busz vezetőülésébe és azonmód olajosan, mocskosan ment fuvarba. Kb. 15 perc alatt odaért, ezzel nem volt nagy gond, majd Tiszaújvároson belül is lerendezte a fuvar első részét, majd várakoznia kellett. Itt kezdődtek a problémák. A nagy izgalomban rájött a fosás. De így, hova menne be. Ekkor villant fel a fény; a helyi Lidl akkor nyitott meg, ő meg vele szemben parkolt. Gyorsan bement, vett egy hűtőtáskát (szatyrot), majd vissza robogott a busz hátuljába, könnyíteni magán. A foglalkozás elérte a célját, konkrétan telefosta a hűtőtáskát, majd azt szakszerűen le is zárta a patentokkal,. A könnyebbség után jött a következő probléma; mit kezdjen a termékkel. Fogta, leszállt a buszról és letette az egyik Lidl kuka mellé; majd elviszi a szemetes. Vissza is szállt a buszra és elkezdett bóbiskolni. Itt jön a lényeg: áruháznyitás, az összes potyázó ott lézeng ilyenkor. Egy csapat -feltehetően nagycsécsi- cigány kiszúrta a hűtőtáskát. Elkezdték kerülgetni, nézték nem-e jön érte vissza valaki/nem figyeli-e kamera. Majd, amikor kiderítették, hogy szabad a préda, az egyik megkapta és -idézem: "látnod kellett volna azt az örömöt az arcán, amikor megemelte és megérezte a súlyát"- sovány malac vágtában, csapatostól elszaladtak vele. Haver könnyesre nevette magát, de szerintem mindenki így van ezzel, mikor arra gondol, milyen képet vághattak szerencsétlenek, mikor kinyitották a táskát. (Mit főzünk belőle?) De hát, ebül szerzett holmi, ebül vész el...
