Félnégy, klozet, mosdó, tea, mikádó, gumicsizma, kutya, kapunyitás, térvilágítás, haverok. Malac, ezbazmegdekurvanagy, nemjönki, vigyázzonnanmajdén, holakötél, öntsdlevízzel, holakábító, megkrétázzam hova szúrjad, eriggyélmá’, mostszúrjad, addatálat, mégegyet, navégre. Palack, perzselő, kapa, lapát, Pepe, tegyükfelarácsra, kurvanehézbazmeg, jöhetavíz, holakefe, majdénkaparom, elégfehérJózsikám, ittafüle. Akkorigyunkegyet, megmégegyet, hasítodvagymajdén, holabárd, holafűrész, holamalac, belit kimossátok, nincsazapénz, kutyáké...

Csúnya vége lett a tréfának!

Miért nem mer fingani a kismalac? Mert fél, hogy kimegy a dauer a farkából.

Az agresszív kismalac sétál az erdőben és találkozik a jó tündérrel. - Szia kismalac! Ma jó napom van, kívánhatsz kettőt. - Varázsolj ide nekem egy hatalmas nagy szarkupacot! - Kész van! - Most edd meg!

Az agresszív kismalac találkozik a jó tündérrel. - Teljesítem egy kívánságodat - mondja neki a tündér. - De miért csak egyet? - mérgesedik meg malacka. - Egyet és kész. - Jó, akkor dögölj meg!

Hali! Asszonyék kreatívoskodtak kicsit. ( Mire jó az UV-s körömlakk )

Már megint nincs áram! Peppa malac paródia 🙂

Egy régi történetet szeretnék elmesélni nektek. Egyik ismerősöm egy kisebb fuvarozó céget üzemeltet. Szállít mindent, a lignittől a nyugdíjas klubig bármit. (Tőle hallottam, hogy tudom-e mi a különbség a C és D kat. fuvarozás között; C-nél nem pofázik vissza a rakomány.) Szóval, emberünknek rendelt fuvarja volt Tiszaújvárosba, de elfelejtkezett róla; bőszen szerelte valamelyik kamionját. Úgy telefonáltak rá, hogy hol van már. Mit volt mit tenni, bedobott egy nagy nylont a busz vezetőülésébe és azonmód olajosan, mocskosan ment fuvarba. Kb. 15 perc alatt odaért, ezzel nem volt nagy gond, majd Tiszaújvároson belül is lerendezte a fuvar első részét, majd várakoznia kellett. Itt kezdődtek a problémák. A nagy izgalomban rájött a fosás. De így, hova menne be. Ekkor villant fel a fény; a helyi Lidl akkor nyitott meg, ő meg vele szemben parkolt. Gyorsan bement, vett egy hűtőtáskát (szatyrot), majd vissza robogott a busz hátuljába, könnyíteni magán. A foglalkozás elérte a célját, konkrétan telefosta a hűtőtáskát, majd azt szakszerűen le is zárta a patentokkal,. A könnyebbség után jött a következő probléma; mit kezdjen a termékkel. Fogta, leszállt a buszról és letette az egyik Lidl kuka mellé; majd elviszi a szemetes. Vissza is szállt a buszra és elkezdett bóbiskolni. Itt jön a lényeg: áruháznyitás, az összes potyázó ott lézeng ilyenkor. Egy csapat -feltehetően nagycsécsi- cigány kiszúrta a hűtőtáskát. Elkezdték kerülgetni, nézték nem-e jön érte vissza valaki/nem figyeli-e kamera. Majd, amikor kiderítették, hogy szabad a préda, az egyik megkapta és -idézem: "látnod kellett volna azt az örömöt az arcán, amikor megemelte és megérezte a súlyát"- sovány malac vágtában, csapatostól elszaladtak vele. Haver könnyesre nevette magát, de szerintem mindenki így van ezzel, mikor arra gondol, milyen képet vághattak szerencsétlenek, mikor kinyitották a táskát. (Mit főzünk belőle?) De hát, ebül szerzett holmi, ebül vész el...