A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le. A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.

Hatszázkilenc kirgiz vendégmunkást küldött el iváncsai gyárából a koreai SK Innovation az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt. A cég azzal indokolta az elbocsátásokat, hogy az elektromos járművek iránti globális kereslet lassul, ami az akkumulátorgyártás csökkenéséhez vezet.

Ennek értelmében szombaton reggel 9 és dél között megengedett, míg vasárnap és munkaszüneti napokon abszolút nem lehet füvet nyírni.

Egy néger munkástól megkérdezni, hogy feketén vállalja-e?

A cég legnagyobb mennyiségben eladott terméke az utóbbi évtizedben ugyanis a 199 398 500 A számú alkatrész – ami nem más, mint egy pár kolbász, klasszikus német currywurst. De mi is az a német currywurst? Curryporral fűszerezett ketchupben tocsogó főtt virsli, sült krumplival – ez Németország egyik legnépszerűbb utcai étele. Sokan már a látványától rosszul lesznek, lenézik és proli ételnek gondolják, mások úgy tesznek, mintha megvetnék, mégis imádják, megint mások nyíltan rajonganak érte. A Volkswagen első és máig legnagyobb autógyára Wolfsburgban van, 1938-ban nyílt. Ma nagyjából 15 ezer ember dolgozik itt. Ők a gyár üzemi menzáján esznek – ilyen embertömegnél nyilván nem opció az, hogy majd mindenki kiugrik a sarki kifőzdébe, vagy a céges konyhán megmelegíti az otthonról hozott kaját ebédidőben. A gyár étkezdéjében 1973-ban vezették be a saját gyártmányú kolbászt. A saját márkás currywurst óriási siker volt a gyári munkások körében, gyorsan bekerült a cég többi autógyárának menzai kínálatába is, aztán elkezdték szupermarketekbe is szállítani és stadionokban árulni focimeccseken. Sőt, egy ideje a hivatalos német VW-márkakereskedésekben díszcsomagolású ötös pakk Volkswagen kolbászt kap ajándékba minden autóvásárló. A 2010-es évek közepére annyira népszerűvé vált a 199 398 500 A alkatrész nevet viselő kolbász, hogy évente változik, hogy darabra ebből ad-e el többet a vállalat, vagy autóból. Általában a kolbász nyer. Forrás : telex.hu