Addig mi röhögünk egy jót rajta
Három néger fickó azon tanakodik, hogy melyiküknek a legnégerebb a felesége: - Az én feleségem olyan fekete, hogy amikor pisil, feketét pisil - mondja az első. Mire a második: - Az én feleségem olyan fekete, hogy amikor a gyereket szoptatja, fekete tej folyik a melléből. Elröhögi magát a 3. és így szól: - Az semmi, az én feleségem mikor elfingja magát, újra kell meszelni a szobát!
Szombat este összeröffentem a barátnőimmel egy kis megbeszélésre. Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjféli 12-kor otthon leszek. De a buli túl jól sikerült, koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra értem haza, mondanom sem kell, hulla részegen... Épp becsuktam magam mögött az ajtót mikor a rohadt kakukkos óra rákezdte: KAKUKK, KAKUKK, KAKUKK! Mivel tudtam hogy a férjem fel fog ébredni a zajra gyorsan én is rázendítettem, és kakukkoltam...még kilencszer. Megúsztam egy veszekedést - gondoltam és büszkeséggel eltöltve eme zseniális ötletért - szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok, még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam. Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte, hánykor értem haza, lazán válaszoltam, hogy pontosan éjjel 12-kor, ahogy megígértem! Nem szólt semmit, sőt, még kételkedni sem látszott. Na ezt megúsztam, - csodás - gondoltam, mikor megszólalt: - Apropó drágám, ki kéne cseréltetni a kakukkos órát! - Igen? És miért szerelmem? - kérdeztem remegve. Mire ő: - Hááát...az éjjel felébredtem mikor hármat kakukkolt és a fene tudja, hogy miért, vagy hogyan, de utána azt kiabálta, hogy "BASSZA MEG!"...aztán még négyet kakukkolt és miután végighányta a folyosót, másik hármat kakukkolt, miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálépett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már mellettem az ágyban adta ki magából, aztán egy fingás kíséretében egyszerűen elaludt. Ennyi... Mit szólsz hozzá, drágám?
Cliff Young nem volt éppen egy tipikus maratonversenyző. A szikár, 61 éves ausztrál krumplifarmernek, aki az anyjával élt, még egy pár futócipője sem volt.
Ezért amikor 1983-ban benevezett a világ egyik legkeményebb, legrettegettebb ultramaraton versenyére, az egy hetes, 875 kilométeres Sydney-Melbourne távra, mindenki kiröhögte.
Az idős farmer rendhagyó módon edzett: a teheneit kergette a farmján... 🙂
Tovább »
A pillanat amikor iszonyatosan kell röhögnöd, de nem jön ki hang a szádon, csak csapkodsz, mint egy retardált fóka...
Kedves Napiszar! Mindennap van szerencsém röhögni miattatok, de azt, hogy az élet ajándékoz meg egy igazi gyöngyszemmel, azt nem gondoltam volna. Remélem most viszonozni tudom az alábbi történet megosztásával azt a törődést amit Tőletek kapok mindennap. Tehát a Story: A családommal úgy döntöttünk, hogy kanapét vásárolunk. Ennek érdekében felkerestünk néhány bútoráruházat. A reklámmentesség miatt csak Xamöm-nek hívott áruház budapesti parkolójához érve, (itt ugye behajtáskor kapsz egy parkolójegyet, amin a rendszám is fel van tüntetve, és ha vásárolsz az áruházban nem kell fizetned a parkolásért) az a döbbenetes látvány tárult elém, hogy egy hölgytársam áll a jegyautomatánál, és akárhogyan is nyomkodja azt, nem ad neki jegyet. Már azon gondolkodtam, hogy kiszállok segíteni neki, de kb: 2 perc után öntudatra ébredt embertársam jegy nélkül ugyan de behajtott a parkolóba. Úgy 3-4 perc röhögés után már éppen beléptünk volna a nevezett áruházba, amikor-is megpillantottuk a főszereplő járművét a bejárat előtt leparkolva. Na itt elszakadt a cérna, és életünk eddigi legnagyobb kacagó orgiáját adtuk elő, miközben azon töprengtem, hogy az öntudatra ébredés mely szintjén járhat a szóban forgó hölgytársam. Szerencsére volt annyi lélekjelenlétem, hogy rögzítsem a parkolást, íme:


