A városi romák ezekkel a járművekkel járnak kukázni vásárolni, és egyéb tevékenységet folytatni. A város krémjei. Helyszín: Gyöngyösi Volán buszmegálló kismotor, kerékpár tároló

Egy újdonsült férj így menti el a felesége számát a mobiljába: "Életem" 1 év házasság után átírja: "Feleségem" 2 év után: "Otthon" 5 év után: "Hitler" 10 év után: "Téves szám" :P

Egy pályát tévesztett benzinkutas...

Menyasszonyi ruha, tengerparti nyaralás, láblógatás, semmittevés...

Vízkikötés Miskolcon avagy így tényleg csökkenni fog a rezsi!

Megtévedt szegénykém

"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?

Légy szíves hangosítsd fel a tevét, hogy a konyhában is halljam a meccset! Imádom, ahogy szellentesz, mikor mellem bújsz, mert érzem, hogy mellettem igazán tudsz lazítani egy feszültségekkel teli, nehéz nap után... Inkább turkálok valamit a sarki bálásnál, mert utánaszámoltam: ennek a szoknyának az árából pont 2 rekesz sört lehet venni...

Megjegyzés : Ismerek pár olyan hölgyet, akit ha elvennél feleségül, akkor is az lenne a vacsid... ( mármint zsíros kenyér - feltéve, hogy megkened magadnak 🙁 )

"Kérdezz meg egy magyar politikust, mitől működik Ausztria? Halvány lila fingja sincs a válaszról! Hallottad már tévében, interjúkban, hogy feltették volna ezt a kérdést a 23 éve stagnáló politikai elitünknek? Nem! Mert válaszolni se tudnának!" Teljes cikk a piros linken :

iksz.beszolunk.humitol-mukodik-ausztria-miert-nincs-ott-kotelezo-minimalber-miert-ad-kisebb-bert-nalunk-ugyanaz-a-multi

Egy üzletember Japánba utazik, hogy új üzleteket találjon.Este, mivel unatkozik egyedül a hotelban, hív egy call-girl-t. A hölgy hamarosan megérkezik a szobájába, és rövidesen kellemes elfoglaltságba kezdenek. Kisvártatva rátérnek a komolyabb teendőkre is. Amint nekiáll az üzletember, a japán hölgy elkezd hangosan kiabálni: "machigau ana, machigau ana". A fickó nem tud japánul és nincs kedve elővenni a szótárt sem, így nem tudja mit kiabál a japán hölgy. Mivel a hölgy már igen erősen kiabál, végül is megérti, hogy az elragadtatását akarja kifejezni ilyen módon. Hazatérése után nem sokkal fogadja japán kollégáját, hogy aláírják a szerződést. Pihenésképpen elviszi golfozni egy előkelő golf klubba. A játék során a japánnak sikerül első ütésre beletalálni a több, mint száz méterre levő lyukba. A fickó erre megpróbálja megcsillogtatni frissen tanult nyelvtudását: "machigau ana". Erre megfordul a japán: - Hogy-hogy rossz lyukba ment?

A vécén okostelefonozik a magyar ember 😮 Meglepő eredményeket hozott a Vatera kérdőíves felmérése: a hazai okostelefon tulajdonosok 40,7%-a tévénézés közben, 27,4%-a pedig a mellékhelyiségben nyomkodja készülékét.

gyor.hir24.hubulvar20130410a-vecen-okostelefonozik-a-magyar-ember