A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban egy 1946-os plakáton olvasható: „Igyon sört! Kérjen sörpénzt!”. Az ötlet Aich Huberttől, a Dreher Sörgyár akkori igazgatójától származik, aki a II. világháború utáni gyenge keresletet valószínűleg azzal igyekezett növelni, hogy a nagyobb vállalatokkal megállapodott: azok sörpénzt vehettek az alkalmazottak részére, akik ezt sörre vásárolhatták le. A plakát a dolgozókhoz szól: kérjenek juttatásként sörpénzt munkáltatóiktól! De sörpénz a szocializmus idején is létezett: a kis kör alakú érmék (bárca vagy tikett néven is említik) a különböző magyar sörgyárak nevével vagy rövidítésével ellátva az adott gyárban dolgozók részére készültek. A munkások ilyen sörpénzt kaptak a fizetésük mellé, amit napi munkájuk végeztével válthattak be literes, csatos üvegben kimért sörre. Az üvegek csak ebben a formában voltak használatosak, azokat vissza is kellett vinni. A visszavételkor kapott lyukas, valamint a munkáért kapott sima érmével együttesen lehetett kiváltani az újabb üveg sört. A dolgozók a „házi” sört a pénzérme miatt tikettes sörnek, az üvegforma miatt csatos sörnek is hívták.

Nem jól csinálod!

YouTube komment : "Vendéglátásban én is ki fogok egy párat naponta, mondjuk azok szárazföldön élnek és két lábon járnak általában 🙂"

Hatszázkilenc kirgiz vendégmunkást küldött el iváncsai gyárából a koreai SK Innovation az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt. A cég azzal indokolta az elbocsátásokat, hogy az elektromos járművek iránti globális kereslet lassul, ami az akkumulátorgyártás csökkenéséhez vezet.

A különleges elbánásban részesítendő vendégek részére.

#csokibanán

Ügyesen kezelte a helyzetet a 12 éves kiskölyök