Lássuk a Youtube kommenteket : "Örülök, hogy papírszívószálat használok a környezet megóvására" "Ha ezek a srácok megérnék a 30 évet, az maga lenne a csoda." "Légzésvédőben néztem meg a videót" -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ha a gumiabroncsot egyszerűen meggyújtanánk a szabad levegőn (elégetnénk), abból csak mérgező füst és hamu keletkezne. Ha viszont egy zárt, oxigénmentes tartályban magas hőmérsékletre (kb. 300–500 °C) hevítik, a gumi anyaga kémiailag lebomlik. Ezt a folyamatot nevezik pirolízisnek ( hőbontás ). Pirolízis olaj (nyersolaj): Ez a legfontosabb végtermék. Ezt a sűrű folyadékot finomítással és lepárlással tovább lehet alakítani fűtőolajjá vagy dízel üzemanyaggá. Gáz (szintetikus gáz): A hevítés során felszabaduló éghető gázokat gyakran magának a pirolízis üzemnek a fűtésére használják fel újra, így a rendszer részben önfenntartó. Korom (szénfekete): A gumi széntartalmú maradéka, amelyet a műanyag- és gumiiparban használnak fel újra alapanyagként. Acélhuzalok: Az abroncsok vázát alkotó fémrészeket mágnesekkel különítik el, és kohókban újraolvasztják.
Hogyan működik ez a vizuális illúzió? Ez a kép az emberi észlelés egy sajátosságára, valamint az AI (mesterséges intelligencia) képformálási képességére épít. A trükk hátterében két fő dolog áll: 1. A ControlNet technológia (AI): A készítő feltöltött egy hagyományos fekete-fehér portrét egy idős férfiról (ez volt a "minta"), majd megkérte az AI-t, hogy generáljon egy "elárasztott, nyomornegyedbeli utcát". A ControlNet arra kényszerítette az AI-t, hogy az utca házait, árnyékait és a vizet pontosan a portré világos és sötét foltjaihoz igazítva rajzolja meg. 2. A "Pareidolia" és a térbeli frekvenciák: Az emberi agy arra van huzalozva, hogy mindenhol arcokat keressen (ezt hívják pareidoliának). Amikor közelről nézed a képet, a szemed a magas térbeli frekvenciájú részletekre (a szemétre, a tetőkre, a téglákra) fókuszál, így a tájat látod. Amikor viszont hunyorítasz vagy eltávolodsz, a szemed kiszűri ezeket a finom részleteket, és már csak a alacsony térbeli frekvenciájú nagy foltokat (fény-árnyék tömböket) látja – ekkor áll össze a férfi arca.
Bár a csatorna a leírásban úgy mutatja be, mintha egy valódi katonai bázison rögzített, jövőbeli technológiát ábrázoló felvétel lenne, a valóságban ezeket a futurisztikus harci robotokat és jeleneteket digitálisan, mesterséges intelligenciával működő videógenerátorok segítségével hozták létre. A modern hadseregek valóban kísérleteznek és használnak pilóta nélküli eszközöket vagy robotokat, de a videón látható sci-fi filmszerű monstrumok és jelenetek nem valódiak.
Az 56 éves John McNeil utasként utazott Lindsey Sangster autójában, amelyet a rendőrség Glasgow-ban, az M74-es autópályán állított meg. Egy rendőrkutya pedig heroint és kokaint tartalmazó zacskókat foglalt le a Volkswagen Golf első utasülése alól. A kokain 76 százalékos tisztaságú volt. Amikor a bárányról – akit Pablónak hívtak – faggatták, McNeil azt mondta, azért van az ülésen, mert Sangster „juhászlány gyakornok”. A párost szeptemberben bűnösnek találták kábítószer birtoklásában, kereskedési szándékkal. Állításuk szerint egyébként ők csak szerették volna megmenteni a bárányt, mivel az út közepén, egy veszélyes helyen találtak rá. Pedig valójában a bíróság szerint Pablo egy motherwelli farmhoz tartozott, ahol viszont nem járultak hozzá az állat elviteléhez.


